A stressz egy teljesen természetes élettani folyamat, egy fokozott válaszreakció, amelyet a szervezetünk ad a megváltozott külső vagy belső körülményekre.
Ilyenkor az addig viszonylagos nyugalmi állapotot egy fokozott készültségi állapot váltja fel, ami olyan biológiai változásokkal járhat, mint a:
⦁ Szapora szívverés
⦁ Megfeszült izomzat
⦁ Heves légzés
Mindez persze elengedhetetlenül fontos egy vészhelyzetben. Az őszi-téli időszak kiemelten stresszes lehet az iskolakezdés minden nyűgével, az óraátállítással, a korai sötétedéssel, a hideggel és az ezzel járó bezártsággal. Ehhez jöhetnek még a munkahelyen adódó problémák.
Miért rossz a tartós stressz?
A stressz tehát rövid távon felkészíti testünket a gyors és hatékony cselekvésre. A gond akkor van, ha a stresszel járó készültségi állapot túl sokáig áll fenn, tehát nem sikerül rövid időn belül alkalmazkodni, vagy megoldani a problémát. Hosszabb távon a stressz egészségkárosító hatással bír, ugyanis ez a fokozott állapot teljesen kimeríti szervezetünk készleteit, és nem hagyja visszatöltődésüket. Enyhébb esetekben ingerlékenyebbek, fáradtabbak lehetünk a stressz okozta alvászavarok miatt, később azonban emésztési zavar és pszichés betegségek is jelentkezhetnek.
Ráadásul a krónikus stressz fokozott magnézium vesztéssel is járhat, ezért, ha hosszabb ideig ki vagyunk téve a stressznek akár magnéziumhiány is kialakulhat. Ez már csak azért is különösen kellemetlen, mert a magnéziumhiány egyik következménye lehet a stressztűrőképesség csökkenése.
Ez tehát egy ördögi kör: a hosszantartó stressz következményeként magnéziumhiány alakul ki, ami pedig ahhoz vezet, hogy még nehezebben viseljük el a minket ért hatásokat.
5 dolog, amit megtehetünk a stressz káros hatásainak csökkentésére
Fizikai, lelki és mentális egészségünk megőrzése érdekében rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk saját testünk működésével és jelzéseivel. Ismerjük fel, ha baj van, már az enyhébb tünetek esetén is.
- A legfontosabb, hogy azonosítsuk a stressz forrását. Mi az, ami megoldandó problémaként lép fel életünkben, ami miatt idegesek, feszültek és zaklatottak vagyunk? A változáshoz, akár jó, akár rossz, alkalmazkodni kell, vagy egyszerűen hátat fordítani és más irányba mozdulni. Legyen szó akár munkahelyről, vagy párkapcsolatról.
- Sportoljunk! A rendszeres testmozgás nagy mértékben tudja csökkenteni a bennünk felgyülemlett feszültséget. Az aktív pihenés beiktatása a heti menetrendünkbe sok felesleges idegességtől szabadíthat meg bennünket.
- A meditáció a testnek és a léleknek is jót tesz. Lelassulunk pár percre, megnyugtatjuk magunkat, lelassítjuk légzésünket, és teljesen kiürítjük elménket, hogy csak befelé, önmagunkra tudjunk koncentrálni.
- Kerüljük az élénkítő tartalmú italok túlzott fogyasztását, mint a kávé, energiaitalok, kóla, vagy feketetea. Ha túl sokat fogyasztunk belőlük, főleg a nap második felében, lehetetlenné teszik az éjszakai mély és nyugodt alvást. Kialvatlanul pedig sokkal nehezebben tudjuk kezelni a stresszes állapottal járó helyzeteket, ingerültebben reagáljuk le azokat. Ráadásul, ha hosszú távon nem tudjuk igazán kipihenni magunkat, az immunrendszerünket gyengítjük.
- Átgondolt időgazdálkodás: Ha feladatainkat elvégzését jól be tudjuk osztani, akkor elkerülhetjük a határidők közeledtével gyakran jelentkező feszültséget. Vezessünk listát a teendőinkről és a határidőkről, lehetőség szerint semmit se hagyjunk az utolsó pillanatra. Mindehhez az is nagyon fontos, hogy ne vállaljuk túl magunkat.
+1 Tanács:
Érdemes figyelünk a magnézium bevitelünkre, amennyiben hosszan tartó stressznek vagyunk kitéve. A krónikus stressz magnéziumhiányt is okozhat, amelynek igen kellemetlen tünetei vannak, úgymint idegesség, ingerlékenység, vagy akár enyhébb alvászavar és szorongás, izomgörcsök, zsibbadás.