Ha valamit egyszerűen a „napfényből kell magunkba szívnunk", azt gondolhatnánk, mi sem egyszerűbb ennél. Ám sajnos nem mindig jutunk elég napfényhez, így elegendő D-vitaminhoz sem. Ez pedig egész láncreakciót indíthat el a szervezetünkben.
Maga az evolúció sem jöhetett volna létre, ha nincs a D-vitamin, hiszen ennek szintézise nélkül nem lenne stabil örökíthető génállománya az egysejtűeknek. Ma pedig az egysejtűektől a magasabb rendű élőlényekig már mind rendelkezik azzal a képességgel, hogy D-vitamint szintetizáljon.
A D-vitamin tehát az idők kezdete óta jelen van az élővilágban, és szinte valamennyi sejtünkben van szabályozó hatása.
D-vitaminhoz többféleképpen is hozzájuthat a szervezetünk. Vagy táplálék útján, vagy úgy, hogy a D-vitamin a bőrben keletkezik, amikor ultraibolya B sugárzás hatására a 7-dehidrokoleszterol átalakul. Táplálékainkkal hazánkban átlagosan körülbelül 80 NE D-vitamint viszünk be a szervezetünkbe naponta, az ajánlott mennyiség felnőtteknek azonban ennél jóval magasabb, napi 600 NE. Hogy valaki megfelelően ellátott-e D-vitaminnal, azt legjobban a vér 25 (OH) D-vitamin koncentrációja jelzi, melynek az optimális szintje 75 nmol/l feletti. Ennek alapján megállapítható, hogy a felnőtt lakosság mintegy háromnegyede hiányt szenved D-vitaminból, márpedig ez sajnos sokféle kórképhez vezethet.
A sötét utcák átka
A középkorban a szűk, zsúfolt városi utcákra kevés napfény jutott, és mivel a D-vitamin meghatározó mennyiségben a bőrben a napsütés hatására keletkezik, a városi lakosság körében súlyos népbetegségnek tekinthető hiányállapotot idézett elő a sötétség. Az eredmény: D-vitamin nem tudta megfelelően kifejteni sejtszintű hormonhatását az immunsejteken, a váz-, és simaizomsejteken, valamint több endokrin szerv sejtjein - akkor angolkórnak nevezték a tünet együttest.
Később, 1930-ban leírták a D-vitamin kémiai szerkezetét, ettől kezdve szintetikusan is elő lehetett állítani. A világháború után már azt tapasztalták, hogy a fiatal generáció átlagos testmagassága jelentősen meghaladja a szülők generációjáét, és az általános egészségi állapotuk is jobb. Ennek más okai is voltak (például a védőoltások bevezetése, az életszínvonal növekedése, az oktatási színvonal emelése), ám fontos fejlemény volt az is, hogy a D-vitamint mint valami „csodavitamint" kezdték el szedni az emberek. Sőt, nemcsak szedték, de számos élelmiszert (többek között tejtermékeket, kenyeret, konzerveket) ezzel dúsítottak. Ekkortájt vált önálló szokássá a napozás is.
Nem várt akadály
Igen ám, csakhogy a napozással a fényvédők használata is jelentősen elterjedt, márpedig a különféle krémek és olajok a D-vitamin szintéziséhez szükséges UVB sugárzás 95-100%-át kiszűrik. Így napjainkra a D-vitaminhiány visszatért, és a tél végi hónapokban a legkritikusabb.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nyáron a helyzet normalizálódik, ám ez nem így van, a fiatalok jelentős részénél például a meleg hónapokban is alacsony D-vitamin-szint tapasztalható. A teljes lakosság átlagos D-vitamin-ellátottsága már a kilencvenes évek óta nem éri el az optimális mértéket (>75 nmol/l), azóta pedig tovább romlik: csak a felnőtt lakosság egynegyedének „jók a számai".
A D-vitamin hatásai
A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, ami miután táplálékkal a szervezetünkbe jut, vagy a bőrünkben termelődik, a vesében egy hormon szerű anyaggá alakul. Ezen az anyagon keresztül vesz részt a D-vitamin a kalcium, a foszfát, valamint a citrom-sav anyagcsere szabályozásában. Teszi ezt úgy, hogy a vékonybél nyálkahártyájában egy kalciumtranszport-fehérje képződését indukálja, aminek következtében fokozódik a kalcium és a foszfát bélből történő felszívódása, emelkedik a vér kalcium- és foszfátkoncentrációja, valamint csökken a foszfát és a citrát vizelettel történő kiválasztása. Ezen kívül még fokozza a csontképződést, valamint csökkenti a parathormon (PTH) szintjét.
Élelmiszereink közül a legtöbb D-vitamin a gombában és a halakban található, ám táplálkozás révén nagyon kevés D-vitamin jut a szervezetbe. Ezt a szükségletet elsősorban a napsugárzás biztosítja. Illetve csak biztosítaná, hiszen az elmúlt évtizedekben a legtöbben egyre kevesebb időt töltünk a szabadban, így ajánlott a D-vitamin hatékony pótlása. Szervezetünk pedig rövid időn belül meghálálja a gondoskodást!
A javasolt napi D-vitamin dózis megelőzéséhez, , azoknak, akik nem kapják meg a szükséges UV-B sugárzást (NE = nemzetközi egység)
Csecsemők 400-1000 NE
Gyermekek 600-1000 NE
Serdülők 800-1000 NE
Felnőttek 1500-2000 NE
Forrás:
Dr. Szabó András: A D-vitamin hiány csontrendszeren kívüli következményei, Orvosi Hetilap, 2011; 33:1312
Dr. Takács István szer.: Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar orvos szupp., 2014/1.