Edzéstippek a szakértőtől – minden korosztálynak

Ha egyedül, segítség nélkül kezdünk el rendszeresen edzeni, sokszor már az első pár alkalom után feladjuk a próbálkozást. Ezért kértük fel Nádas Nóri egészségfejlesztőt, trénert, hogy adjon pár tanácsot a mozogni vágyó kezdőknek és haladóknak.  

Mikor lesz hatékony az edzésünk?

A testmozgás akkor lesz a legeredményesebb, ha egy szakemberrel közösen, az egyéni igényeket, célokat és aktuális fizikai állapotot figyelembe véve alakítjuk ki az edzéstervet. Általánosságban a heti minimum 2-3 sporttevékenység már elegendő, azonban figyelni kell a test különböző részeinek változatos terhelésére. Az ideális edzési idősáv 9 és 18 óra környéke. Napszakokra lebontva: délelőttönként 10 órától ebédidőig kiemelkedő az éberségi állapotunk, a koordináció fejlesztéshez a kora délutáni időpontok a legmegfelelőbbek, a legjobb reakcióidőnk és legnagyobb izomerőnk pedig a délután második szakaszában van.  Azonban a legjobb, ha a saját szervezetünk ritmusához igazodunk. Ha nem vagyunk hajnali pacsirták, akkor ne kényszerítsük magunkat a kora reggeli sportolásra, mert hamar elveszíthetjük a motivációnkat. 

Ehhez szorosan kapcsolódik az is, hogy megfelelő alvásmennyiség nélkül ne is vágjunk bele az edzésbe, mivel az sérüléshez vezethet. Étkezés szempontjából pedig a hivatalos ajánlás az, hogy 1,5-2 óra legyen az utolsó nagyobb étkezés és az edzés között, de a testmozgás előtt fél-egy órában valami könnyen emészthetőt, például egy banánt még nyugodtan elfogyaszthatunk. 

Mit és mikor együnk, igyunk? 

A megfelelő edzéssel kombinált változatos étkezés jelentősen növeli a sportteljesítményt – legyen szó akár közösségi sportolásról, hétvégi túráról vagy egy könnyed délutáni futásról. A különféle makrotápanyagok (szénhidrát, fehérje, zsír) és mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek) helyes mennyisége és aránya minden szabadidős sportolásnál fontos tényező. 

Általánosan az alacsony intenzitású, közepes időtartamú (max. 1-1,5 órás) sportoknál (jóga, laza biciklizés) napi 5-7 g szénhidrát bevitele javasolt testtömeg-kilogrammonként.

A közepes vagy erős és tartós (2-3 órás) sportoknál (pl.: biciklitúra) viszont már napi 7-10 g szénhidrát az ajánlott testtömeg-kilogrammonként.

És hogyan igazítsuk a reggelit vagy épp ebédet az edzéshez? A hivatalos ajánlás az, hogy 1,5-2 óra legyen az utolsó nagyobb étkezés és az edzés között. 
Az egészséges élethez nélkülözhetetlen tápanyagokat, valamint a sportolás miatti fokozott vitamin- és ásványianyag-szükségletet elsősorban a változatos és helyesen összeállított étrenddel kell fedezni. Amennyiben ez maradéktalanul nem megoldható, érdemes lehet a megnövekedett szükségletet étrend-kiegészítővel kielégíteni. Viszont az étrend-kiegészítők semmilyen formában sem helyettesítik a kiegyensúlyozott étrendet! Érdemes tehát szakorvossal, sportorvossal, dietetikussal konzultálni, és az általuk javasolt dózisban alkalmazni az étrend-kiegészítőket.

Milyen vitaminokat, ásványi anyagokat szedjünk?

Az edzések szempontjából nézve, a vízben oldódó vitaminok közül kiemelendő a B6-, a B12- és a C-vitamin, melyek többek között hozzájárulnak a fáradtság és kifáradás csökkentéséhez. Utóbbi pedig még a csontok normál működésében is szerepet játszik a megfelelő kollagén képződésben betöltött szerepén keresztül. Zsíroldékony vitamin a D- és K-vitamin is, amik pedig az egészséges csontozat fenntartásában vesznek részt. Ebben a folyamatban az ásványi anyagok közül a kalcium, a magnézium, a mangán és a cink is részt vesznek. Végezetül pedig megemlíthetjük a szelént és a rezet is, amik hozzájárulnak a sejtjeink oxidatív stresszel szembeni védelméhez. 

Korosztályok és ideális sportágak

A középkorúaknak (40-54 év között) az aerob mozgásformák* (biciklizés, elliptikus tréner, kocogás), az erőfejlesztés és általánosságban a fizikai aktivitás rendszeressége a meghatározó. Ezeken kívül fontos szerepe van a stressz kezelésének is, melyhez kiváló segítséget nyújt például a jóga és a meditáció rendszeres gyakorlása.


*Mi az aerob mozgás?

Az aerob mozgásformák azok a fizikai aktivitások, amik során az izommunkához szükséges energia előállítása nagy mennyiségű oxigén jelenlétében történik. Ekkor szervezetünk a meglévő energia-tartalékokat az oxigén segítségével égeti el és biztosítja az izmaink számára az elegendő energiát. Jó visszajelzés egyébként, ha a fizikai aktivitás közben folyamatosan tudunk beszélni, akkor aerob tartományban vagyunk, ha már nehezebb a légzés, levegő után kapkodás jelenik meg, az már anaerob terhelés.


A felnőttkor végére az izomtónus elkezd csökkenni. Ennek a lelassításához az aerob testmozgás, valamint az izomépítő, erőfejlesztő gyakorlatok (egyénre szabott súlyzós terheléssel) nyújthatnak segítséget. Ebben a korcsoportban az előbbiek mellett ideális sportok továbbá a gerinctorna, a pilates és az aquafitness is.

Időskorban (70 év felett) is számtalan sport és mozgásforma közül választhatunk. A legideálisabbak az úszás (ha ez régebben is űzött sport volt), a gerinctorna, az aquafitness, a séta, a kertészkedés, a kutyasétáltatás és a kirándulás.
De bármilyen korosztályba is tartozunk, a legfontosabb az, hogy minden életszakaszban fejlesszük mozgásképességünket és kövessük a fokozatosság elvét: emeljük lépésről lépésre az ismétlésszámokat, próbáljunk ki (ha szükséges, szakember segítségével) komolyabb elemeket, gyakorlatokat. Ezzel segíthetünk megőrizni mozgásszervrendszerünk megfelelő működését. 

Miért fontos a porcok védelme?

Ha nem figyelünk oda, hogy a porcok épsége fennmaradjon, könnyen szembesülhetünk azzal, hogy a legapróbb rutintevékenységek is egyre nehezebbé válnak. Ezért fontos az egészséges életmód kialakítása, hiszen az elhízás az egyik legfontosabb rizikófaktor a porc problémák kialakulásánál. A kulcs a rendszeres testmozgás, megfelelő intenzitással és mértékletességgel. Ezen kívül ne feledkezzünk meg a kellő mennyiségű víz fogyasztásáról sem, hiszen nem csak hozzájárul testünk a normál fizikai működéséhez, de a testmozgással meg is növeljük rá testünk igényét.

Összefoglalva tehát a legfontosabbak, hogy ne hanyagoljuk el a testmozgást, figyeljünk a helyes táplálkozásra és a megfelelő tápanyagbevitelre. Ezeken kívül pedig maradjunk aktívak: járjunk közösségbe, vágjunk bele egy új sportba vagy gyakorlatsorba, kertészkedjünk, vagyis élvezzük ki az életet!

Források:

Boros Szilvia, Lelovics Zsuzsanna, Fekete Krisztina: Sporttáplálkozás szabadidő-sportolóknak 

Dr. Osváth Péter - Sportélettan, Sportegészségtan

Kapcsolódó cikkek

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön a legfrissebb tartalmakról!

Az alábbi mezők kitöltése kötelező.

A Béres Gyógyszergyár Zrt. az űrlapon megadott információkat használja fel, hogy kapcsolatba lépjen Önnel. Kérjük, ossza meg velünk, hogy milyen módon szeretne hallani felőlünk:

×