Egyensúlygyakorlatok fiataloknak és idősebbeknek

Azt, hogy van egyensúlyérzékünk és működik is, mindannyian természetesnek tekintjük. Egészen addig van ez így, amíg nem kezd el romlani a működése - ilyenkor válik világossá, mekkora szerepe is van a megfelelő erőnlét fenntartásában, a mindennapi mozdulatainkban. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az egyensúlyérzékünk működését és hasznos tippeket adunk ahhoz, miképpen tudjuk fejleszteni.
 

Az egyensúlyérzékelés a test helyzetének és mozgásának érzékelését jelenti. A testhelyzet érzékelése több szerv összehangolt működésén alapul. Lényeges például, hogy milyen helyzetben látjuk a környezetünket, és azt is folyamatosan regisztrálja agyunk, hogy mely izmaink, milyen mértékű összehúzódását szükséges fenntartani ahhoz, hogy a testhelyzet ne változzon meg. Ezeken túlmenően speciális érzékszervünk is van az egyensúly érzékelésére a belső fülben.

Ha az egyensúlyérzékünk cserbanhagy minket, a legegyszerűbbnek tűnő, hétköznapi tevékenységek is nehézséget okozhatnak. Ilyenkor nehezen lépcsőzünk, ha valamit leejtünk, azt nem könnyű felvenni. Az elesés idősebb korban különösen veszélyes lehet, a csípőtáji törés az életkor előrehaladtával egyre nehezebben gyógyul. A jó egyensúlyozás elengedhetetlen az esések megelőzéséhez.  

Az egyensúly fejlesztése gyermek- és időskorban egyaránt fontos. Ha az egyensúlyérzékünk megfelelően működik, az segíti a hatékony térérzékelést, ezen keresztül a bonyolultabb mozgások biztonságos elvégzését és a váratlan sérülések elkerülését. Az egyensúlyérzék fejlesztése növelheti a koncentrációs képesség hatásfokát is.

Az egyensúlyérzék fejlődése születés után elkezdődik, nagyrészt öntudatlanul. Például amikor az anya ringatja a gyermekét, azzal fejleszti az egyensúlyát. Ezen terület fokozatos fejlődése teszi lehetővé a hátról a hasra fordulást, a felülést, a felállást, majd a járás kifejlődését. Az egyensúlyérzék kialakulása kb. 6-7 éves korra fejeződik be.

A kisgyermek szereti és keresi az olyan mozgásformákat, amelyek fokozottan ingerlik az egyensúlyi központot (pl. hinta, hintaló, forgó, bicikli, stb.).
Hintázás közben a gyermek az egyensúlyával játszik, önfeledten, erőlködés nélkül, hiszen az egész folyamat kellemes, vég nélküli ismétlést kívánó érzés a számára.

Felnőtt korban, ha komplex megoldást keresünk, jó, ha tudjuk, hogy léteznek olyan mozgásformák, amelyek egyszerre fejlesztik az egyensúlyt, az erőnlétet, valamint a hajlékonyságot. Ilyen mozgásforma például a jóga. Ráadásul, ha jógázunk, azzal az előzőeken felül javíthatjuk az emésztésünket, oldhatjuk a stresszt. Jógaórán saját testsúllyal dolgozunk, aminek köszönhetően izmaink fokozatosan fejlődnek, egyre tónusosabbá vállnak, mi pedig erősebbek leszünk. A sok nyújtó gyakorlat is meghálálja magát, mert nagyobb rugalmasságra teszünk szert, hajlékonyabbak leszünk, így nagyobb lesz a mozgástartományunk. Ráadásul folyamatosan eddzük hátizmainkat is, aminek következtében javul a testtartásunk is. A Tai Chi, mint mozgásforma, szintén igen hatásos lehet az egyensúly fejlesztésében.
 

Gyakorlatok

Próbáljunk meg egy lábon állni, majd ezt a pozíciót tartani 10 másodpercig. Ha elsőre nehezünkre esik megtartani az egyensúlyt egy lábon, próbáljuk ki a következőket.
  • Álljunk a fal vagy egy stabil szék mellé és támaszkodjunk meg mindkét kezünkkel, miközben egy lábon állunk.
  • Egyik kezünkkel engedjük el a falat vagy széket, majd végül csak egyetlen ujjunkkal “kapaszkodjunk”. Ha így is meg tudjuk tartani az egyensúlyunkat, engedjük el teljesen a támasztó felületet.
Sétáljunk húsz lépést úgy, hogy a sarokkal érkezünk, majd végiggördülünk a lábfejünkön. Amennyire csak tudunk, próbáljunk meg egyenes vonalban haladni. Ez a gyakorlat erősíti a láb izmait, így nem esünk el olyan könnyen.
 
Álljunk egy szék mögé úgy, hogy mindkét kezünkkel támaszkodunk. Lassan emeljük fel hátrafelé először a jobb lábunkat - a térdünket ne hajlítsuk be. Tartsuk meg ezt a pozíciót egy másodpercig, majd lassan engedjük le a lábunkat. Most jöhet a bal láb - összesen 15-ször emeljük mindkét lábunkat. Ez a gyakorlat erősíti a deréktáji és farizmokat.
 
Az  “egy helyben menetelés” is kiváló gyakorlatnak számít. Álljunk egyenesen, emeljük fel a bal térdünket olyan magasra, amennyire csak tudjuk. Váltsunk lábat - ezt is hússzor ismételjük. Ha gondot okozna megtartani az egyensúlyt, nyugodtan kapaszkodjunk egy pultba / asztalba.
 

Álljunk meg a fal előtt egy karnyújtásnyi távolságban. Hajoljunk kissé előre és helyezzük mindkét tenyerünket a falra a vállak magasságában és szélességében. Csináljunk “fekvőtámaszokat” a fal irányába, majd vissza, mindezt úgy, hogy a lábaink a helyükön maradnak. Húszszor ismételjük.
Álljunk egyenesen, emeljük előre mindkét karunkat. Ha szükséges, ismét támaszkodjunk egy szék támlájára vagy egy pultba. Emelkedjünk mindkét lábunkkal lábujjhegyre, majd óvatosan helyezzük vissza a sarkunkat a földre. Ismételjük meg ezt húsz alkalommal.
 
Kapaszkodjunk egy szék támlájára, álljunk mögé kisterpeszben. Lassan emeljük a bal lábunkat oldalra, miközben a derekunk és a lábfejünk egyenes marad. Óvatosan helyezzük vissza a lábunkat a földre, majd következhet a jobb lábunk - összesen lábanként 15-ször.

Források:
http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_motoros/v63_az_egyenslyoz_kpessg_fejldse.html
http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/ujeszkozok/az_egyenslyrendszer.html
http://www.gyogytornaszok.hu/ajaxfilemanager/uploaded/PDFek/previ_idoskoruak.pdf
http://izuletor.hu/tippek/egyensuly_gyakorlatok_szekkel
 

 

Kapcsolódó cikkek