Mit kell tudni a térdízületről? 

A térd ízületének kitüntetett szerepe van testünk alkotóelemei között. Azon kívül, hogy ez a legnagyobb méretű ízületünk, a legkomplexebb felépítésű, valamint – mivel alapvetően enélkül elképzelhetetlen a járás, a futás és az ugrás – ez egyben mozgásunk esszenciája is. Felépítése alapján a csuklóízülethez, mozgástartománya alapján viszont leginkább a könyök ízületéhez hasonlítható. Ez azt jelenti, hogy összesen kétféle irányban mozgatható: egyrészt hajlítható-nyújtható, másrészt kifelé és befelé rotálható (ám ez a rotálás csak akkor lehetséges, ha térdünk nincs kinyújtva). Mivel egy instabil ízületről van szó, ezért az átlagosnál sűrűbben sérülhetnek meg a térdszalagok és a térdben található porcok.

Milyen térdfájdalmai lehetnek egy egészséges embernek?

Számos oka lehet térdfájdalmainknak. Az egyik leggyakoribb a húzódás, ami főleg az előző fejezetben tárgyalt instabilitás miatt alakulhat ki. Emellett sportsérülések is állhatnak a fájdalom hátterében, például a sokat emlegetett „futótérd” és az „ugrótérd”. Ennek a két tünetcsoportnak (mivel ezek nem egy-egy konkrét betegséget jelölnek) a közös jellemzője, hogy általában terhelés, sportolás vagy lépcsőzés közben jelentkeznek a fájdalmak a térdkalács alatt, amik csak a mozgás abbahagyása után enyhülnek.

Mitől „kattog” a térdünk?

Régebben az orvostudomány úgy vélekedett, hogy az ízületek kattogását, ropogását ízületi gyulladás okozza. A modern kutatások azonban kimutatták, hogy ezek hátterében alapvetően teljesen természetes, ártalmatlan élettani folyamatok állnak. A tisztán hallható hangokat három különböző dolog okozhatja: a térdben lévő egyenetlen porcfelszínek összedörzsölődnek, az ínszalagok megfeszülnek, vagy az ízületi folyadékban lévő apró gázbuborékok szétpukkannak. Ezek azonban nem járnak fájdalommal – ezért, ha a kattogás mellett hasogat is a térdünk, azonnal forduljunk orvoshoz!

Gonda-Geszler Cecília, a Béresmozgás gyógytornásza és manuálterapeutája segítségével összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tanácsokat és tippeket, amiket betartva megőrizhetjük térdízületünk egészségét. 

Hogyan lehet megőrizni a térdízület egészségét?

Gonda-Geszler Cecília: A 4 legfontosabb dolog, amit tehetünk: viseljünk megfelelő cipőt, igyunk elegendő mennyiségű vizet, sportoljunk kíméletesen, és étkezzünk kiegyensúlyozottan, vagy ha ez nem megy, fogyasszunk porctámogató kiegészítőket.

Milyen mozgásformák kíméletesek a térdízülethez?

G.-G. C.: Ez javarészt a testfelépítéstől, valamint a hétköznapi tevékenységektől függ, de mindenképp érdemes erről gyógytornásszal konzultálni. Amit ajánlani szoktunk az a biciklizés (megfelelő ülésmagassággal!), illetve a – mellúszás kivételével – az úszás.

Milyen mozgásformákkal lehet erősíteni a térdet? 

G.-G. C.: Ha kifejezetten a térd ízületet szeretnénk erősíteni, akkor a gyógytornát ajánlom. Mindennek az alapja a talpi boltozat, vagyis a kis talpizmok erősítése, aztán a törzsizomzat. Ezután, ha már van egy stabil vázunk, akkor a csípő és térd körüli izmok erősítése ajánlott.

Hogyan ronthat a túlzásba vitt sportolás az ízület állapotán?

G.-G. C.: A sportolástól csökken az ízületek víztartalma, mikrorepedések alakulnak ki az ízfelszíneken és idő előtti degeneráció lép fel – ezzel együtt pedig megjelenik a fájdalom.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a sport utáni térdfájdalmakat?

G.-G. C.: Legfőképp válasszunk számunkra megfelelő sportot! A fájdalom nem egy természetes „utóhatás”. Viseljünk megfelelő minőségű sportcipőt, melegítsünk be, majd a végén nyújtsuk le az izmokat. 

Mit lehet tenni az „irodatérd” elkerüléséért?

G.-G. C.: A székünket állítsuk be úgy, hogy a csípőben-térdben legalább 90 fokos szög legyen, esetleg egy kicsit nagyobb, de semmiképp se üljünk mélyen. Időnként álljunk fel és sétáljunk egy keveset (például a vízivás sokat segíthet a gyakoribb felkelésben).

Milyen további otthoni módszerekkel lehet kezelni a térdfájdalmat?

G.-G. C.: Például masszázshengerrel. Ezen kívül kerüljük a térdelést, és ne guggoljunk hosszasan.

Melyek a „térdgyilkos” lábbelik? Milyen szempontok alapján válasszunk cipőt?

G.-G. C.: A lapos talpú balerina cipők és a magassarkúak előnytelenek a láb egészsége szempontjából. Fontos, hogy a cipőnk kényelmes legyen, tartsa a bokát és két kézzel meg tudjuk hajlítani. A hajlítás azért fontos, hogy a járás gördülési fázisánál kövesse a talp ívét, ne merevítse le – ezzel korlátozva a mozgását. Továbbá legyen legalább 5 cm-es sarokmagassága és ne nyomja a lábujjakat se.

Ha fájdalmaink vannak, mozgassuk vagy pihentessük a térdet?

G.-G. C.: Ez a fájdalom kialakulásától, mértékétől függ, de mindenképp keressünk fel egy orvost vagy gyógytornászt. Pihentetni nem feltétlenül szerencsés, mert letapadnak a szövetek, a keringés lecsökken, emiatt a felgyülemlett anyagcsere termékek sem szállítódnak el. Ha azt mondom, mozgassuk, az általában mindenkinél mást jelent, szóval mindenképpen forduljunk szakemberhez!

Hűtsük vagy tartsuk melegen a fájó térdet?

G.-G. C.: Szintén sérülés, probléma kérdése. A hideget jobban szeretjük, de hideg vizes borogatást ne alkalmazzunk! Inkább vegyünk elő egy fagyasztott borsót és szakaszosan jegeljük. 
A meleggel mindenképpen óvatosan bánjunk, mert begyulladhat tőle az ízület, az izmoknak azonban kellemes ellazulást adhat. Összességében itt is azt mondom, hogy keressünk fel egy szakembert.