Több millió évvel ezelőtt, amikor az ember elődje még a természetben élt, rengeteg veszély leselkedett rá. Sokszor kellett harcolnia vagy menekülnie – de mindenekelőtt fel kellett ismernie a kockázatot. Ebben, és erőforrásainak mozgósításában segített neki a stressz, egy olyan láncreakció, ami átmenetileg „takarékra állítja” a szervezet szokásos önfenntartó mechanizmusait, és rövid ideig az ember összes tartalékát, energiáját arra összpontosítja, hogy a vészhelyzetet elhárítsa. A szimpatikus idegrendszer aktívvá válik, a vérnyomás és a vércukorszint emelkedik, a pulzusszám nő, az izmok megfeszülnek. A vér a menekülés vagy a harc szempontjából fontos szervekbe áramlik, a többi területen csökken az oxigén- és tápanyag-ellátottság. Ilyenkor az immunrendszerünk is gyengébben működik. Aztán amikor a veszély elmúlt, minden mehet tovább a maga békés módján. Mindezt elsősorban Selye János kutatóorvos munkásságából tudjuk, aki sokat foglalkozott a témával. Hangsúlyozta: nem maga a stressz káros, hanem annak állandósulása, és az, ha nem ellensúlyozzuk semmivel.

Mai kihívások

Ma már nem a medve vagy a kardfogú tigris leselkedik ránk a házunk előtt, ám a 21. század olyan tempót diktál nekünk, olyan sok feladatot kell elvégeznünk és annyi szerepben megfelelnünk, ami felér egy ilyen fenyegetéssel. Ráadásul a dolog nem múlik el; némi pihenőidőtől eltekintve az életünk szinte állandó kihívásokból áll. Ami azért nehéz, mert az a stresszreakció, ami egykor a túlélésünket biztosította, ma már, ha állandósul, megviseli a szervezetünket. 

Hová vezet a stressz?

Az emberek sokszor észre sem veszik, hogy a feszültség folyamatosan hat rájuk, egészen addig, amíg a testük tünetek formájában nem jelzi ezt. Fejfájás, alvászavarok, emésztési és keringési problémák fordulhatnak elő, de a szorongás, türelmetlenség, lehangoltság, koncentrációs zavar, ingerlékenység is gyakori. 

Mit tehetünk ellene?

Tudatosság
Fontos, hogy ne gyűlöljük a stresszt, inkább próbáljuk kontrollálni – különben maga a tudat is csak fokozza az idegességünket. 
Legyen napirendünk, de hagyjunk helyet benne az esetleges változásoknak is!
Engedjük el a tökéletesség igényét, ne akarjunk mindenkinek megfelelni!
Igyekezzünk a megoldásra fókuszálni a problémák helyett, és összességében kerüljük a negatív gondolatokat!

Relaxáció
Minden, ami segít „befelé” figyelni, jótékony hatású lehet. Ilyen a meditáció, a jóga vagy a légzésgyakorlat. Lassítsuk le a légzésünket, tudatosan vegyünk hosszú levegőket hosszú kilégzéssel. Közben ne hagyjuk, hogy a gondolataink elkalandozzanak! A nyugodt, csendesebb zene is jól esik a megviselt idegeknek. 

Mozgás
Azt mondanunk sem kell, hogy a mozgás milyen sokféle szempontból tesz jót az egészségünknek akár fizikai, akár mentális téren. A stressz kezelésében is segít, hiszen levezeti a feszültséget, nyugtat, regenerál. Ha ez a célunk, inkább olyan könnyedebb mozgásformákat válasszunk, mint a gyaloglás, kerékpározás, kirándulás – ezeket még ősszel is nyugodtan űzhetjük a szabadban. A természet közelsége mindig hozzáad a pozitív hatásokhoz.
A sporton kívül sokféle más szabadidős tevékenység is jót tesz – bármilyen hobbi szóba jöhet, amit szívesen űzünk, ami kikapcsolódást nyújt. 

Pihenés
Amennyire fontos a mozgás, legalább annyira az a pihenés is. Egy felnőttnek hét-nyolc óra minőségi alvásidő az ideális, és a legjobb, ha ez már 22 óra körül elkezdődik. 

Táplálkozás
A stressz felemészti a felhalmozott ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek egy részét, úgyhogy fontos ezeket pótolnunk – természetesen a megfelelő mennyiségű folyadék mellett. 
Ahhoz, hogy szervezetünk jól működjön, szüksége van makrotápanyagokra (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) és mikrotápanyagokra (a már említettek mellett esszenciális aminosavakra, rostanyagokra, probiotikumokra). Étrendünk sokszor nem tartalmaz eleget mindezekből, ilyenkor lehetnek segítségünkre a minőségi étrend-kiegészítők.

Magnéziumpótlás
Az egyik legfontosabb ásványi anyag, aminek pótlására érdemes odafigyelni, az a magnézium. A tartós stressz ugyanis magnéziumhiányt okozhat, melynek tünetei lehetnek többek között a csökkent stressztűrő képesség, a koncentrálóképesség zavara vagy az átmeneti fáradtság is. Jó hír, hogy a magnézium bevitele javíthat ezeken a tüneteken.

Béres tipp: A tartós stressz következtében kialakuló magnéziumhiányt hatékonyan orvosolhatjuk! A Magnézium Béres 375 mg + B6 filmtabletta hatékonyan enyhíti a stressz tüneteit, a benne található B6-vitamin pedig elősegíti a magnézium felszívódását. A javasolt mennyiség felnőtteknek és serdülőknek naponta 1 filmtabletta.
Vény nélkül kapható gyógyszer.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!