Öt érdekesség a D-vitaminról

Napozzunk vagy inkább szoláriumozzunk a D-vitamin termelés fokozásához?

Miért elválaszthatatlan egymástól a koleszterin és a D-vitamin? Egyáltalán, hogyan fedezték fel a D-vitamint? Cikkünkből most megismerhet öt meghökkentő dolgot az egyik legizgalmasabb vitaminról.

1. Így fedezték fel a D-vitamint

Már az ókori Egyiptomból megmaradtak feljegyzések, amelyek a D-vitamin hiánya miatt kialakult csontproblémákat írják le. Először 1824-ben D. Scheutte írta fel a csukamájolajat (ami a valóságban tőkehal májából készített olajat takar) a D-vitamin-hiány okozta csontbetegségek kezelésére, de ekkor természetesen még nem tudtak a vitamin létezéséről. Az 1900-as évek elején a tudósok sejteni kezdték, hogy a tejzsírban és csukamájolajban létezik egy olyan anyag, amely pozitívan befolyásolja a csontrendszert, ám ekkor még „A-vitamin”-ként írták le ezt az anyagot. Végül 1922-ben McCollum és társai a csukamájolaj hevítésekor rájöttek, hogy a valódi A-vitamin hő hatására nagyrészt megsemmisül, ám a csontokra pozitív hatással bíró anyag megmarad. Ezt a hőálló anyagot D-vitaminnak nevezték el. Ezzel párhuzamosan 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy a D-vitamin-hiány szezonális változást mutat: a napfényhiányos hónapokban gyakrabban fordul elő; ekkor vetődött fel az az ötlet, hogy ez a hiánybetegség napfénnyel is kezelhető.

2. Testünkben a D-vitamin koleszterinből képződik

Tény, hogy a vér magas koleszterinszintje növelheti számos krónikus megbetegedés, köztük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Azonban azt kevesen tudják, hogy koleszterin hiányában nem lennénk képesek D-vitamint előállítani. A D-vitamin alapvázát a koleszterin-molekula adja. A koleszterinből képződő elővitamin a bőrben UV sugárzás hatására átalakul, majd a májban és a vesében végbemenő kémiai reakciók során válik aktív D-vitaminná. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a koleszterin egy nélkülözhetetlen tápanyag lenne. Szervezetünk ugyanis képes előállítani a koleszterin molekulát, így a D-vitamin termelése nem lehet ürügy arra, hogy koleszterinben gazdagan táplálkozzunk.

3. A szoláriumozás nem segíti a D-vitamin termelést

Ahhoz, hogy a koleszterinből D-vitamin képződhessen, szükségünk van a napfényből érkező UV-B sugárzásra. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy kellő időt töltsünk a friss levegőn, és érjen minket a nap. Ősz és tavasz között sokan előszeretettel szoláriumoznak a nyári napbarnított bőrszín fenntartásához. Egyesek úgy vélhetik, a szoláriumból érkező UV sugárzás pótolja a napfény UV-B sugárzását, így szoláriumozás során is bőven keletkezik D-vitamin a szervezetükben. Sajnos a szoláriumból érkező sugárzást UV-A hullámok alkotják, amelyek az UV-B sugárzással ellentétben nem alkalmasak a D-vitamin termelés fokozására.

A napozás tehát sokkal jobb választás a folyamat serkentésére, a napfénynek való kitettség a D-vitamin elsődleges forrása. De mégis mennyit tartózkodjunk a napon, hogy beinduljon a termelés?

A hazai szakmai állásfoglalást idézve:

„Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a  megfelelő D3-vitamin-képzéshez.

 

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez.”

4. A D-vitamin hatással van a génjeinkre is

Az elfogyasztott táplálék bizonyos összetevői és egyes génjeink kölcsönhatásban állnak egymással. A zsíroldékony vitaminok közül többek között a D-vitamin hatással van a génjeink működésére. A D-vitamin vese által aktivált formája erős hormonhatással bír, és bejut egészen a sejtjeink magjába, ahol úgynevezett sejtmagi hormon receptorokhoz kötődik, és ezáltal képes gének működését is szabályozni. A D-vitamin a génszabályozó képességének köszönhetően hozzájárul az immunrendszer normális működéséhez, valamint szerepet játszik a sejtosztódásban is. Számos tudós kutatja intenzíven a D-vitamin és a gének kölcsönhatását, a folyamatok alaposabb megértése segíthet betegségek terápiájában is.

5. Itthon is nagyon gyakori a D-vitamin-hiány

Világszerte problémát okoz a lakosság alacsony D-vitamin ellátottsága, és klinikai kutatások igazolják, hogy a hazai lakosság jelentős részénél az optimálisnál alacsonyabb a vér D-vitamin szintje, különösen a téli hónapokban. A D-vitamin-hiány komoly kockázati tényező a csontrendszert és ízületeket érintő betegségek kialakulásában, különösen a menopauza utáni nők veszélyeztetettek. Az alacsony D-vitamin-szint továbbá fokozza az érelmeszesedés kockázatát, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, és növelheti a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. Emellett, a jelenlegi adatok szerint, immunológiai-gyulladásos és degeneratív idegrendszeri betegségekben is kockázati tényező. Éppen ezért az alacsony D-vitamin ellátottság gyakoriságát felismerve 2012-ben szakmai konszenzus született  a D-vitamin ajánlott napi bevitelének növelésére, ezt akkor 1500-2000 NE-ben (nemzetközi egység) határoztak meg, ami 37,5-50 mikrogrammnak felel meg.

Irodalom:

Dr. Takács I, dr. Bittner N, dr. Bakos B, dr. Benkő I, dr. Dank M, dr. Horváth V, dr. Salamon Al,

dr. Szabó B, dr. Szekeres L, dr. Szili B, dr. Sziller I, dr. Toldy E, dr. Valkusz Zs, dr. Várbíró Sz,

dr. Bodolay E, dr. Kovács T, dr. Szabó A, dr. Wikonkál N, dr. Lakatos P: Harmadik magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvostovábbképző Szemle 2016; 23. évf. 2. ksz.

EFSA NDA Panel - EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (2015). Scientific Opinion on Dietary Reference Values for calcium EFSA Journal 2015;13(5):4101, pp 82

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége - MDOSZ (2014) Táplálkozási Akadémia Hírlevél, 7. évfolyam 2. szám

Kapcsolódó cikkek

×