Testünk csúcsteljesítménye, az úszás

Az úszás, de már a víz közelsége is, kivételes hatással van ránk, emberekre.

A víz és az élet kapcsolatát nem kell hosszasan ecsetelni. A kék bolygón minden és mindenki globális és személyes kapcsolatban áll a vízzel. Az úszás ebből következően a járás mellet az egyik legősibb és legfontosabb mozgásformánk. Írásunkban elismételjük azokat az érveket, amik hatására reméljük, ön is belevág és legalább egy héten egyszer átadja magát az úszás felemelő élményének.

Úszásra teremtve

Vajon mit felelnénk arra a kérdésre, hogy az ember szárazföldi vagy vízi lény? Sokan biztosan az első verzióra tennék a voksukat, de ha jobban belegondolunk, a víz éppen annyira életközege az embernek, mint a szárazföld. Vízparton építjük városainkat, rendszeresen fürdünk, és lelkünket, idegrendszerünket is megnyugtatja a nagyobb vízfelületek látványa. Ugyanakkor testünk is boldog a vízben. Az emberi szervezet automatikusan alkalmazkodik a vízalatti úszáshoz; légzésünk lelassul, szívverésünk 70-ről 30-ra csökken, ahogy lemerülve oxigénfogyasztásunk is azonnal takarékos üzemmódba vált. Sokat elárul a vízzel való bensőséges kapcsolatunkról, hogy az emberi csecsemők fennmaradnak a vízen, illetve merülési reflexük van, azaz nem nyelnek vizet, amikor fejük a víz alá merül. A babaúsztatás mára már bevett gyakorlat lett, a kisdedek sok esetben hamarabb tanulnak meg a víz alatt mozogni, mint a szárazföldön.

A víz számára hangszer a testünk

Fenti megfigyelések aláhúzzák azt a tényt, hogy a víz, illetve a vízben történő mozgás meghatározó jelentőséggel bír az ember számára. Az úszás az a mozgásforma, amely a legjobb hatással van szervezetünkre. Nézzük meg, mit jelent ez?

Az úszás kapcsán az első pozitív tulajdonság éppen az a borzongás, amit a hideg vízbe történő beereszkedés előtt és közben érzünk.

A víz frissítő hatása közvetlenül a vérkeringésre hat, így az úszás még a mozgás előtt egy kellemes értornával kezdődik.

 

A testhőmérsékletnél hidegebb víz a vérereket összehúzza, ami a véráramlás gyorsulásához vezet, ez pedig fokozza szívműködésünk intenzitását. Ez a jelenség a kapillárisok javuló vérellátását biztosítja.

Az úszás, akár a futás is, az állóképesség próbája. A víz ellenállása révén az úszás sokkal intenzívebb munkához vezet, mint a szárazföldi sportok. A futással, illetve bármilyen szárazföldi mozgással szemben az úszás az összes izmunkat megmozgatja, beleértve a belső izmokat is, bármelyik úszásnemről legyen is szó. Úszás közben a vízfelszínen maradáshoz a törzsnek egyenesnek kell maradnia, amit a megfeszített csípő, has, comb, hát tesz lehetővé. Az úszás, az intenzitás ellenére kevésbé megterhelő, mint a szárazföldi sportok, mert a vízben könnyebben megy végbe a hőleadás, illetve a járulékos izzadás is megspórolható. A víz felhajtóereje révén kevesebb súly nehezedik a testre, ami rendkívüli mértékben kíméli az ízületeket.

Kamaszoknak szinte kötelező

Ha nagyszülőként aktív és hasznos segítséget szeretnénk nyújtani unokáink testi és szellemi fejlődéséhez, kísérjük őket az uszodába. Az úszás jelentősége már hatéves korban, az iskolai tanulmányok, ezzel együtt az ülő életmód megkezdésekor megnő. Érdemes tehát már a kisiskolásokkal felkeresni az uszodát, de az úszás jelentősége kamaszkorban még fokozottabbá válik, mert ebben az életszakaszban a test gyorsabban fejlődik, mint az izomzat, amely a jól ismert tartáshibák kifejlődéséhez vezethet (pl. kamaszkori gerincferdülés). A vízben való mozgásnak meghatározó szerepe van a testtartás javításában, ezért legkésőbb ilyenkor, a hatékony rehabilitáció érdekében fontos az úszás.

Kevesen tudják, de az úszás révén nemcsak unokáink tartása javul majd, de csontozata is erősödni fog. A vízi mozgás révén megvastagodnak, továbbá hosszanti irányban is növekednek a fiatal csontok, ahogy gyarapszik a csontsűrűség is. Az úszás révén nő a csontszilárdság, ezek teherbíró képessége, illetve kedvezőbbé válik a csontok ásványi anyag tartalma.

A fiatalok számára mindezeken kívül az úszás hasznos élettani, pszichológiai hatásokkal is szolgál. Az úszás amellett, hogy örömteli módon növeli az étvágyat és az alvásigényt, segíti az önbizalom, illetve a pozitív testtudat kialakulását. Az úszás összességében javítja a kedélyállapotot és a tanuláshoz szükséges stressz-tűrést.

Nagy levegőt!

Az úszás rendkívül pozitív hatással van a légzőszervi működésünkre is. A vízben, a hidrosztatikai nyomás miatt nehezebb a belégzést és könnyebb a kilégzést, ami a légzést biztosító izmok, továbbá az egész mellkas izomzatának fejlődését támogatja. Asztmatikus tünetek esetében a legtöbb mozgásforma kényelmetlenségeket okoz, az úszás esetében viszont ez általában nem áll fent. Úszáskor a belélegzett levegő a legtöbb esetben meleg és párás, továbbá a vízfelszín felett kifejezetten tiszta, azaz füst- és pormentes levegő található, ami nagyon jó hír az asztmások és az allergiások számára. Rendszeres úszás hatására nő a tüdőventilláció, folyamatosan nő a belélegzett levegő mennyisége, egy perc alatt kevesebb belégzéssel egyre több oxigént tudunk szervezetünkbe juttatni.

Időskorban is!

Ha idősebb olvasóinkat sikerült meggyőznünk arról, hogy unokáikat elkísérjék az uszodába, akkor már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy ők maguk is beereszkedjenek a vízbe. Az úszás ugyanis időskorban is kifejezetten ajánlott mozgásforma. A vízi mozgás teljes izomzatot megmozgató, ízületkímélő tulajdonságáról már írtunk, de ezeken kívül is van más érv a tarsolyban. A Nyugat Sydney Egyetem 2014-es kutatása szerint azok az idős emberek, akik úsznak, védik magukat a koordinációs problémák okozta esésektől. Az ausztráliai alma mater 1700, olyan 70 évnél idősebb emberen végezte a kutatást, akik valamilyen sportot folytatnak.

Az összehasonlításból az jött ki, hogy azok az idősek, akik úsztak, 33%-kal kevesebb alkalommal sérültek meg eséses balesetben, mint akik tornáztak, golfoztak, futópadon vagy szobabiciklin edzettek.

 

A kutatók szerint ennek oka, hogy úszás közben a biztos vízfekvés megteremtése érdekében rá vagyunk kényszerítve arra, hogy minden végtagunk, a szükséges sebesség biztosítása mellett, folyamatos koordinációs feladatot is ellátson. Ez a rutin pedig, elhagyva cseppfolyós életközegünket, a szárazföldön is nagyon kifizetődővé válik.
 

 

Felhasznált irodalom:

Csányi Vilmos: Az emberi természet, Vince Kiadó 1999., 121-122.

Dr. Bóka Ferenc: Az úszás fiziológiai hatásai

Karen Rowan, Why Swimming May Be the Best Exercise for Older Adults, Live Science 2014

 

 

 

Termékajánló